Tungsraglobe izzók

Ma egy olyan különleges formájú és fényhatású izzóról írok, amelynek népszerűsége a mai napig töretlen. Igaz, a volfrámszálas izzókat az EU rég letiltotta a polcokról, de ebben az egy kivitelben tényleg egész eredményesen tudják már utánozni kompakt fénycsöves megoldásokkal az eredetit. Bár korábban minden ilyen próbálkozásnak elég csúnya lezárása volt a foglalatnál, most már találni olyat, ami alakra szinte tökéletesen izzóformájú.

A globe izzó remekül mutat csillárban, állólámpában, átlátszó nagy lámpaburákban. Nagy mérete és így kisebb fénysűrűsége miatt a hatásfoka is rosszabb, mint egy normál átmérőjű opálizzónak. Dekoratív fénye és megjelenése viszont mindezért cserébe kárpótol.

Többféle méretben és teljesítményekkel készült, de 2009-es betiltása óta gyakorlatilag beszerezhetetlen egyedisége miatt. Két régi példány porosodik nagyjából 25 éve a családi eszköztárban, míg nemrégiben sikerült beszereznem három darabot a 60W-os G95-ös méretből, így most már dobozolt verzióban is megvan.

Nézzük a képeket a világítótestről, mely, ha nem is pont ugyanolyan fénnyel és alakban, de nagyjából a része maradhat továbbra is mindennapi életünknek:

60W-os G95-ös (95mm átmérőjű) Globe izzó az utolsó
gyártási évekből

Globe izzó üzem közben

Nagy izzóhoz még nagyobb doboz jár :-)

Balra egy 60W-os globe izzó a '80-as évekből (réz foglalattal),
jobbra a feljebb is látható újabb darab

A méretek összehasonlításához: baloldalon egy normál soft
izzó, jobbra a G95-ös globe

100W-os (G125) és 60W-os globe izzók a '80-as évekből

Tungsrasoft és G125 fej-fej mellett

Tungsrasoft izzók

Ilyen izzókkal bizonyára még a fiatalabb generáció tagjai közül is sokan találkoztak, pedig lassan történelem lesz belőle. Az opálbúrás izzók gyártását az EU 2009-ben tiltotta be, bár ennek ellenére még ma is felbukkannak alkalomadtán itt-ott. A kellemes, lágy, nem kápráztató fény még manapság is hordozza izzó természetéből adódó előnyeit: jól tűri a kapcsolgatást, azonnal leadja a teljes fényét, és dekoratív. A következőkben néhány képet mutatok a különleges alakú villanykörtékről.

Az utolsó formaterv szerint az opálbúrás izzók piros színű
dobozokat kaptak. Természetesen létezett 60 és 100 wattos
kivitel is

40W-os soft izzó GE dobozban

Ezekre a különleges mini Tungsrasoft izzókra a szlovákiai
Rozsnyóban leltem rá egy lámpaboltban

Mini soft izzók E14 és E27 fejjel

Régifajta feliratozású soft izzó a boldog békeidőkből

Normál és kis méretű soft izzók fej fej mellett

Ha nagyon igyekszünk, megsejthetjük az izzószál helyét
a burában :)

650W-os Tungsram izzó

Ilyet még én sem láttam, de úgy éreztem, ez nem maradhat ki a gyűjteményből. Tulajdonképpen nagyon vészes árat sem kért érte a tulaj. Miről is van szó? Egy speciális kialakítású, nagyteljesítményű reflektorizzóról. Maga az izzó E27-es fejelésű, ebből nagyjából a mérete is megsaccolható – nem nagy. Elgondolkodtató, milyen speciális üveget alkalmazhatnak ide, ami kibírja azt a rendkívül nagy hőterhelést, főleg a változást, amit bekapcsolás után kap. Mert fűt rettenetesen, egy mezei lámpa fél perc alatt átmelegszik tőle. Csak valami erre kiképzett fémtestű reflektor lehet képes ekkora hőt elviselni, hiszen a 650W-ból valamivel több mint 600 hő formájában távozik.

Az izzószál nem túlságosan vastag, viszont hosszú. 10 darab nagyjából 1 cm-es szakaszra van felhajtogatva, az egész egy speciális állványszerkezetbe fogva. Hasonló hosszúságú (kicsit rövidebb) az 500W-os halogénizzó a nagy reflektorokban.

Természetesen a fénye rettentő nagy. Azt egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy mikori gyártmány lehet, a csomagolásából tippelve szerintem 30 évnél nem fiatalabb. Mutatok róla képet is:

Klasszikus piros-kék-fehér Tungsram csomagolás

Íme a speciális izzószerkezet. Sok volfrám kis helyen is elfér. :)

Színes gyertyaizzók

Ma olyasvalamit mutatok, aminek a létezéséről én sem tudtam, amíg rá nem akadtam egy Tungsram-katalógusban. Ezért nagyon megörültem utána, amikor valaki fillérekért kínált eladásra egy marékkal belőlük.

Az izzók hagyományos, belső festéssel színessé tett gyertyaizzók, így nagy fényt itt sem várhatunk. 15 és 25W-os kivitelekkel találkoztam.

Igazából nem tudom, pontosan mire használták őket régen, de dekoratívak. A boltok polcairól már régen eltűntek, ezt az is sejteti, hogy mind a kivágott oldalú dobozban érkeztek.

Nagyobb teljesítményű izzók

Ma olyan izzótörténeti fejezetet mutatok be, melyhez nem kapcsolódik fizikai magyarázat. Amikor még az izzólámpák uralták a piacot, és csak csarnokok és közterületek megvilágítására használtak fénycsöveket és higanygőzlámpát, akkoriban tekintélyes méretű és teljesítményű hőmérsékleti sugárzókat (közkeletű nevén csak izzókat) gyártottak. E27-es, azaz normál foglalathoz 300W-os méretig gyártották körte formában, ennél nagyobb teljesítmény csak speciális izzóknál fordult elő ezzel a fejeléssel, ezt majd külön mutatom be. A teljesítménnyel itt már a bura átmérőket is növelték, a normál izzók 60mm-es (később 50 vagy 55mm-es) buráján felül 68,80 és 90mm-es átmérőjű burákkal készültek. 300W-os izzót eddig nem sikerült lelnem, de a 90mm már igencsak tekintélyparancsoló lehet. :-)

Azzal bizonyára mindenki találkozott már, akinek van otthon lámpája, hogy a többségüket 60, esetleg 100W-os izzóra tervezik meg (legalábbis ott kezdenek el égni a szerelvények). Ennek alapján nehéz elképzelnem, milyen lámpatestekben használták ezeket a nagy izzókat, bár nyilvánvalóan nem lakossági körben terjedtek el. Fényük viszont pazar, de belenézni már nem jó, mert nagyon kápráztat. Az izzólámpák fénykibocsátása a teljesítmény növelésével javul, így pl. egy 150W-os izzó ad annyi fényt, amennyit 3*60W adna.

A Tungsram egyik már GE-Tungsram néven futó (tehát mindenképpen 90 utáni) katalógusa szerint valamennyi kivitelt gyártották világos (átlátszó) és belül homályosított kivitelben is. Manapság szerepüket nagyteljesítményű kompakt fénycsövek és halogén fényvetők vették át. Ezek a formás óriáskörték pedig megmaradnak a gyűjteményemben ipartörténeti emléknek.

200W-os izzó dobozában. Már a csomagolásból
is sejthető, hogy ősöreg példánnyal állunk szemben

Baloldalt a feljebb bemutatott 200W-os izzó (80mm-es buraátmérő),
utána sorban 150W-os (68mm átmérő), normál 60W-os (60mm) és
egy kriptonizzó (50mm átmérő)

150W-os izzó a '80-as évekre jellemző csomagolásban

150W-os izzó

200W-os izzó

Ilyen méreteknél már jól látszik a wolfram spirál alakja, valamint
a normál izzókhoz képest egyel több felfüggesztés is

200, 150 és 60W-os izzók a terítéken

Kriptonizzó

Mai világítástechnikai témánk egy igazi magyar találmány. Az egész történet valahonnan onnan indult, hogy már 80 évvel ezelőtt is tisztában voltak vele, hogy az izzólámpa bizony nem túl hatékony (és még mennyivel volt kevésbé hatékony akkoriban…). Az már egyértelmű volt, hogy a szénszálnál sokkal jobb hatásfokú, tartósabb és fényesebb a volfrámszál. Viszont ez a fém izzítás közben párolog, így egy idő után valahol elfogy, és elszakad. Valamint a burára kirakódó volfrám árnyékolja az izzószálból kilépő fényt, ami hatásfokromláshoz vezet.

25 és 100W-os Superbalux izzók a klasszikus Tungsram-dobozban

50mm-es átmérőjű burával a 25,40,60W-os izzók készültek,
a 75 és 100W-os kivitel 55mm-es burával készült

Erre is tudtak már egy megoldást, vákuum helyett a levegőből kinyert semleges argonnal töltötték (és töltik a mai napig is) a lámpaburákat. Viszont az argonban a szál lassabban, de ugyanúgy párolog, ráadásul a jobb hővezetése miatt a szálat több árammal lehet ugyanolyan hőfokon tartani. Ezért egy zseniális elme, Bródy Imre kutatásokba kezdett, milyen gáztöltettel lehetne ezeket a kedvezőtlen hatásokat mérsékelni.

75W-os Superbalux izzó békebeli időkből

A klasszikus, jó minőségű Tungsram izzókban olyan sokáig bírta a szál a párolgást,
hogy az izzószál helyét jól megadó lerakódás keletkezett a bura falán

Meg is találta a megfelelő gázt, a kriptont. Mivel ennek a molekulasúlya nagyobb, a szál lassabban tud párologni. Ráadásul a hővezető képessége is rosszabb, így ez a hatásfokrontó szerepe is kisebb. Így sokkal hosszabb élettartamú lámpákat lehet előállítani (egy alulfűtött izzószálú, egyben rosszabb hatásfokú és kriptonnal töltött izzó akár 8000 órát is éghet). Viszont akkoriban az Egyesült Izzó (a későbbi Tungsram) már része volt a nemzetközi izzókartellnek (lásd még: villanykörte-összeesküvés), mert a gyártók felismerték, hogy nem érdekük ezer óránál tovább világító izzókat készíteniük. Viszont Bródy remek találmánya jobban felhevített izzószállal azonos élettartam mellett erősebb és fehérebb fényt ad, vagy ugyanakkora fényerőt fajlagosan kisebb fogyasztással lehet előállítani. A technikai részletekről Bródy Imre részletes cikket írt az Elektrotechnika magazin 1937 októberi számába, mely letölthető innen (19-20-as szám).

Superbalux izzó üzemben, jól látható a szál elhelyezkedése

Oldalnézetből látható az irányított jelleg, de ez itt nem annyira erős,
mint az alumíniumtükrös reflektorlámpáknál

Még egy fontos problémát kellett megoldani, ugyanis a kísérletek folytatásakor a kriptont még szó szerint aranyárban mérték, és csak nagyon kicsi mennyiségekben lehetett beszerezni a németektől. Így aztán serény kutatómunkához láttak, megállapították, hogy a levegő tartalmaz egy milliomod rész kriptont (!), ami gazdaságosan kinyerhető, és némi huzavona után a berendezéseket szállító német cégekkel Ajkán egy kriptongyár létesült. Innentől kezdve megoldották a kripton gazdaságos ipari előállítását, és kezdődhetett a sorozatgyártás. Szintén ide kapcsolódó érdekesség, hogy eredetileg a bura nem esztétikai, hanem praktikus megfontolások alapján kapta a gombaszerű alakot, szintén sok kísérletezés eredményéül. A rosszabb hővezető kriptont használva így is megfelelő lámpát lehetett készíteni, feleannyi gázt a burába zárva. Sőt, később azt is megállapították, hogy a kiégett lámpából a benne levő gáz 50%-a visszanyerhető, és volt idő, amikor a kiégett kriptonlámpát visszaváltották!

Kakukktojás, ez bizony nem Tungsram izzó, de mégis opál kripton.
A találmányt szabadalom védte, de hát a magyar mérnököknek
is sikerült támadhatatlanul lekoppintani a szintén
szabadalmaztatott nátriumlámpát... Jó megfigyelők észrevehetik
a belső festés apróbb megfolyásait, mindazonáltal a fénye ennek is
100-as izzóhoz méltó. 

A lámpa mégis tetszetős alakja miatt lett hamar népszerű. A 70-es években elkészítették a Superbalux változatot, opalizált nyakkal és szatinírozott buratetővel, így az izzó irányítottabb fényt adott. Egy ilyen Superbalux izzó (opalizált üvege ellenére) nagyjából az azonos teljesítményű világos normál izzóval egyező fényerőt ad, de fehérebbet és kevésbé kápráztatót.

40W-os Superbalux izzó újfajta Tungsram csomagolásban
(General Electric időszak)

A sikertermék egészen a 2009-es EU-rendeletig gyártásban volt (tehát 70 éven keresztül), sőt, az opálizzók letiltása után a General Electric (a Tungsram új tulajdonosa) visszatért a világos burához, nekem sikerült fellelnem még olyan gyártmányt.

General Electric dobozba bújtatott világos kriptonizzó.
Az új tulajdonos ideje alatt sokáig külön használták
egyes piacokon a Tungsram és a GE márkaneveket,
majd az utolsó években, ahogy szorult vissza
a termelés, már minden kereskedő azt forgalmazott,
amihez éppen hozzájutott. Pl. a hivatalos Tungsram-bolt
is sok izzót GE dobozban forgalmaz, akár a klasszikus
40W-os Superbalux izzót is.

40W-os világos kriptonizzó üzemben

A világos izzó szerkezeti felépítése teljesen azonos a Superbaluxéval,
csak a bura más

Elmondható tehát, hogy az EU rendelettel ismét egy remek magyar találmánnyal és gyártmánnyal lettünk szegényebbek. Izzólámpa volta ellenére pl. olvasólámpákban, ahol a fénycsövek kapcsolóüzemű tápjai által termelt elektroszmog inkább elkerülendő, ma is remek választás lenne. Csodás fehér fénye ugyanúgy semmivel nem utánozható. A történelem másik ide kapcsolódó szégyene, hogy Bródy származása miatt nem ágyban, párnák közt halt meg, mint a hazai ipar elismert tehetsége…

Napfényizzó

Az izzógyártás szép múltjának egy kevésbé ismert, de annál érdekesebb eleme az ún. napfényizzó. Ez egy hagyományos izzólámpa, amit kék színű neodímium-üvegből készítenek. Az ötlet viszonylag egyszerű: a kék üveg, mint egy színszűrő, kiszűri a spektrum nagyobb hullámhosszú (vagyis a vörös és sárga) fény nagyobb részét, és így a napfényhez közel álló, fehér fényt kapunk.

Egy kis tudományos kiegészítő magyarázat a jobb érthetőséghez (aki ezt szívesebben kihagyná, ugorjon nyugodtan a következő bekezdésre): a hagyományos izzólámpa nagyjából 2700 ^oC-on (kb. 3000 Kelvin) izzik. Mint izzó tárgy, viszonylag ideális fekete testnek tekinthető, amely minden hullámhosszon sugároz, és egy, a hőfoka által meghatározott helyen van az intenzitás maximuma. Ez a maximum a wolframszál izzítási hőfokán az infra tartományban van, és emiatt a vörös és sárga fény ami viszonylag erős a látható tartományból. Nem véletlen, hogy az izzólámpák jelentős mennyiségű hőt sugároznak le, és arányaiban kevés látható fényt. Mint ahogyan az sem véletlen, hogy azonos teljesítményű izzót kékre vagy zöldre festve sokkal gyengébb fényt érzékelünk, mint pirosra vagy sárgára festve. A szem eleve érzékenyebb az utóbbiakra, és még több is van belőlük az izzólámpa fényében, tehát nem mindegy, milyen hullámhosszt akarunk kiszűrni. A nap egy nagyjából 6500K hőmérsékletű fekete testnek tekinthető, és az ahhoz tartozó színspektrumot próbáljuk megközelíteni, mivel olyan forró izzólámpát nem tudunk előállítani.

A képen a legalsó, 3000K-es vonal, ami az izzószál hőfokához tartozik,
a legfelső 6000K-es pedig nagyjából a Nap görbéjének felel meg

Felvéve a fonalat a tudományos kitérő előtt, a színes burával kiszűrtük a nagyobb hullámhosszú színeket, így amellett, hogy fehérebb fényt kapunk, gyengébbet is. Éppen ezért, mivel a kisugárzott fénynek csak egy részét látjuk a színszűrő után, a napfényizzóból mindig nagyobb teljesítményt kell használni. 60W-os és 100W-os verzióban gyártották régen. Előbbi 300, a nagyobb 500 lumen fényáramot tudott szolgáltatni (összevetésképpen, egy 60W-os normál izzó fényárama 710 lumen, a 40W-osé 410 lumen). Éppen ezért, ezt mindig csak közvetlen megvilágításra, ernyős lámpában használták, hogy minél több fény koncentrálódjon a kicsi, jól megvilágítandó felületen. A 60W-os egymagában csak igen közelről ad megfelelő megvilágítást, az egymagában is erős fényt adó 100W-os sajnos már nagyon régen kihalt.

Rossz hatásfoka ellenére semmivel nem utánozható, ragyogó fényt ad, olvasáshoz, munkához rendkívül jó, én szeretem. Lecsaptam a lehetőségre, amikor véletlenül (vannak vajon ilyen véletlenek?) felfedeztem, hogy itt-ott még lehetett kapni 60W-os napfényizzókat, és készleteztem belőlük. 100W-osból összesen 4 db-ot sikerült venni potom pénzért egy magánszemélytől, pedig tényleg annak van egymagában is igen jó erős fénye.

Személyes kiegészítés: anno, nagyon régen, 15 évvel ezelőtt nagymamám konyhájában a pultot megvilágító egyik izzó ilyen kék napfényizzó volt. Nemrég egy dobozból előkerült az ő nagyon régi, agyonhasznált, és még életképes izzója, és én is megértettem, mi volt az a különleges kék izzó.

A következőkben néhány képet mutatok ezekről a háztartásokban kevésbé ismert fényforrásokról.

Napfényizzó működés közben

Klasszikus 60W-os napfényizzó régimódi Tungsram csomagolásban

60W-os napfényizzó

Napfényizzó szemből. :-)

100W-os napfényizzó még régebbi Tungsram csomagolásban 

100W-os napfényizzó réz foglalattal

Itt látható, hogy a 100W-os napfényizzó a normál izzóknál nagyobb burával készült

És végül a kép közepén 60W-os napfényizzó már General Electric csomagolásban

És végül: ne hagyjátok magatokat átverni „kellemes, napfény színű” fénycsövekkel, ha szobai lámpába vennétek! A napfényszerű megvilágítás kis fényerőnél kellemetlen és sápadt fényt ad, csak intenzív helyi megvilágításra alkalmas (pl. műhely-vagy olvasólámpa)!